Decem logoDecem text

Szőgyén – szlovákiai magyar község

Szőgyén község a mai Szlovákia déli részén fekszik, Érsekújvár és Esztergom között félúton, 24 kilométerre a Dunától. Lakóinak száma 2654 fő, 84%-ban magyarok, 15%-ban szlovákok. A megélhetési lehetőséget jórészt a mezőgazdaság biztosítja számukra.Területén már a kőkorszak idején megtelepedett az ember. A községről szóló első írásos emlék 1156-ban már magasabb rendű településként említi. 1241-ben a tatárok leigázták az akkor Scheuden néven említett községet. A lakosság fele elpusztult, a település leégett. A tatárok visszavonulása után a megcsappant lakosság pótlására szlovák és német családok érkeztek. Ennek következtében az addig egységes település 1291-ben kettévált. Az így keletkezett részek elnevezése utalt akkori lakóinak nemzetiségére. Az északi részből alakult Németszőgyén, a déliből Magyarszőgyén.A török hódoltság idején jelentős szerepet játszott az Arpád-kori templom körül épült palánkvár. A Rákóczi szabadságharc idején a néphagyomány szerint maga a fejedelem is járt a községben, Vak Bottyán pedig innen házasodott. A XIX. század második felében megépült Budapest – Pozsony vasútvonal elkerülte a települést, ezzel a község elvesztette azon előnyök többségét, mely szerencsés fekvése miatt évszázadokon át érezhető volt.Az I. világháború után a község Csehszlovákia része lett, majd 1938 őszén visszacsatolták Magyarországhoz. Fél évszázados vita után, 1944. január 1-jén Magyarszőgyént és Németszőgyént Szőgyén néven egyesítették. A II. világháború befejezésével a település ismét Csehszlovákia fennhatósága alá került, 135 családot telepítettek a községből Magyarországra, onnan pedig 16 szlovák család települt ide. A Magyarországra telepített családok közül sokan Tatára kerültek - tulajdonképpen ez a történelmi tény alapozta meg Tata és Szőgyén testvér-települési kapcsolatra lépését.Szőgyén nevezetességei közül szó szerint is kiemelkedik a barokk Nagyboldogasszony templom. Közkedvelt látnivaló még Pató Pálnak és családjának sírja, valamint a XIX. században épült ún. Pappince.  

Category: