Decem logoDecem text

Tata és testvérvárosai 2017-ben

A Tatai Patrióta sorozat részeként Tata Város Önkormányzata immár a harmadik alkalommal készít angol nyelvű összefoglalót a város életének aktuális ügyeiről. A legújabb angol nyelvű Patriótába kerülő, a testvérvárosi kapcsolatainkról szóló cikket, pontosabban annak magyar eredetijét itt is közöljük -- a magyar nyelvű olvasóközönség számára. 

Tata testvérvárosi kapcsolatkötései

Tata testvérkapcsolatainak története 1985-ben kezdődött, amikor is az akkori Városi Tanács úgy döntött: hivatalos együttműködést alakít ki a hollandiai Alkmaarral. Tudomásunk szerint a miénk volt az első testvérvárosi kapcsolatkötés magyarországi és hollandiai települések között. Alig két évvel ezután, 1987-ben, a németországi Gerlingennel létesített testvérbarátságot a tanácsi vezetőség. Városunknak a „nemzetközi porondon” megtett ezen első lépéseit ma már egyértelműen politikai nyitásként, a küszöbön álló politikai változások előjeleként értékelhetjük – annak ellenére is, hogy e kapcsolatok megkötését és kibontakozását a szocialista rendszer szigorúan ellenőrzése alatt tartotta.

1990 után a testvérvárosi kapcsolatok jelentős mértékben elősegítették a kelet-közép európai országok nyitását a nyugat felé, az itt élők megismertetését a nyugati országok lakóival, így végső soron magát az Európai Unió bővítését is előmozdították. E folyamat részeként a már meglévő testvérvárosi kapcsolataink megerősödtek, városunk első szabadon választott önkormányzata pedig újabb két településsel kötött együttműködési megállapodást: a franciaországi Dammarie-lès-Lys-szel 1993-ban és az olaszországi Arenzano-val 1994-ben. Az ezredfordulón, 2000-ben pedig sikerült kialakítanunk egy „testvérvárosi háromszöget” is: Dammarie-lès-Lys olaszországi testvérvárosával, Montebellunával létesítettünk hivatalos kapcsolatot. 2004-ben a lengyelországi Pińczów-val vált hivatalossá testvérvárosi együttműködésünk.

Az Alkmaarral, Gerlingennel, Dammarie-lès-Lys-szel, Arenzano-val, Montebellunával és Pińczów-val kötött testvérvárosi szövetségünket a nyelvükben, kultúrájukban, történelmükben, hagyományaikban különböző európai nemzetek közötti megértés, kölcsönös tisztelet és összefogás szükségességének felismerése motiválta. A szlovákiai Szőgyénnel (Svodín), a romániai Szovátával (Sovata) és a szerbiai Magyarkanizsával (Kanjiža) való kapcsolatkötésre (1997-ben, 2002-ben, illetve 2012-ben) közös történelmünk, nyelvünk, kultúránk, hagyományaink – és nem utolsó sorban a határainkon túl élő magyarok iránti felelősségérzetünk késztettek. (Mint ismeretes, az I. világháborút követő 1920-as Párizs környéki békeszerződések értelmében Magyarország elveszítette területének több mint kétharmadát és lakosságának több mint felét. Szőgyén, Szováta és Magyarkanizsa is ekkor, a versailles-i Nagy Trianon kastélyban megkötött egyezmény következményeként került határainkon kívülre.)

2005-ben, a „Visegrádi Négyek” (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) együttműködése keretében egy a városunkban rendezett konferencián Tata, Szőgyén, Pińczów és a csehországi Bystřice nad Olší polgármesterei megállapodást írtak alá arról, hogy kezdeményező és koordinációs szerepvállalásukkal támogatják a településeik és kistérségeik közötti kapcsolatok kialakítására irányuló erőfeszítéseket. Ezzel egy „visegrádi négyes” együttműködés részesévé is vált városunk. Még ugyanebben az évben, Szőgyén és Pińczów testvérvárosi kapcsolatra lépésével pedig egy újabb „testvérvárosi hármas” alakult ki városunk részvételével.

Egy rangos kitüntetés háttere – a számok tükrében

2013-ban a strasbourgi székhelyű Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése – megosztva a németországi Altöttinggel – Tata városának ítélte az Európa Díjat. Ezt a rangos elismerést (mely tulajdonképpen egy négylépcsős kitüntetési rendszer legmagasabb lépcsőfoka) minden évben olyan településeknek ítélik oda, melyek a legaktívabbak az európai eszme előmozdítása terén. Az Európa Díj odaítéléséről szóló hivatalos sajtóközlemény így fogalmazott: „A Komárom-Esztergom megyében található Tata városa 9 testvérvárosával kiterjedt és változatos cserekapcsolati hálózatot hozott létre. A 2012-ben szervezett több mint 60 esemény számos olyan kulturális, sport és iskolai cserét tett lehetővé, amelyek Tatát az európai eszme helyi szintű előmozdításának modelljévé teszik Magyarország számára.”

Valóban, városunk különböző közösségeinek testvérvárosi aktivitása a számok nyelvére is lefordítható. Az elmúlt esztendők adatait figyelembe véve elmondható, hogy évente 30-40 alkalommal látogatnak Tatára testvér- és partnervárosaink különféle kisebb-nagyobb delegációi és csoportjai, és 20-30 lehetőség adódik arra, hogy tataiak eljussanak valamelyik testvér- és partnervárosunkba. Az elmúlt tíz év alatt Tatán és külföldön összesen több mint 600 találkozás jött létre a tataiak és a testvér- és partnervárosainkban élők között. Megjegyzendő, hogy a két „testvérvárosi háromszögnek” és a visegrádi négyes együttműködésünknek köszönhetően gyakran előfordul, hogy egy adott testvérvárosunk képviselőivel egy harmadik országban – valamelyik közös testvér- vagy partnervárosunkban kerül sor a találkozásra. Az utóbbi években a „testvérvárosi mozgás”, a be- és kiutazás együttesen mintegy 800-1000 fő részvételével zajlik éves szinten.  Szőgyén és Gerlingen azok a települések, ahonnan a leggyakrabban fogadunk vendéget és ahová a leggyakrabban utaznak a tataiak.

2017 – a jubileumi évfordulók éve

2017-ben négy testvérvárosi kapcsolatunk is fontos, jubileumi évfordulóhoz érkezett.

A sort kezdjük talán a „legfiatalabbal”: Magyarkanizsával! Magyarkanizsa Szerbia északi részén található, magyar többségű város, mely igen élénk és színvonalas kulturális és sport életével vonja magára az idelátogatók figyelmét. Ehhez hozzájárulnak még kedvező természeti adottságai is: a termálvíz, melyre gyógyfürdő és gyógyszálló települt, valamint a méltóságteljesen hömpölygő Tisza folyó a város határában. E folyó is fontos szerephez jut az 1980-as évek óta minden évben sorra kerülő futó- és úszó maraton lebonyolításában. Ez a magyarkanizsai verseny és a tatai Minimaraton utcai futóverseny hozta össze a két település futóit – innen ered a két város testvérkapcsolata, amelyet többéves előkészítés után 2012. július 2-án, a tatai városházán kötöttek meg.  Az immár ötéves testvérbarátságban a sport mellett a kultúra, az oktatás és az ifjúság is egyre nagyobb szerephez jut, és ezekkel együtt egyre többen kapcsolódnak be a remélhetően az eddigiekhez hasonló dinamizmussal továbbfejlődő együttműködésbe.

Tata testvérvárosi kapcsolata a romániai Szovátával tíz évvel a magyarkanizsai előtt, 2002. szeptember 29-én köttetett meg. Egy tatai önkormányzati képviselő és erdélyi származású ismerőse voltak azok, akik kinézték ezt a szép természeti környezetben fekvő, sós vizű taváról híres erdélyi fürdőhelyet Tata számára. Ha a számadatokat tekintjük, a szovátai kapcsolat mára – a szőgyénit és a gerlingenit követően – Tata harmadik legjelentősebb testvérvárosi együttműködése. Évente 8-10 közös eseményen van alkalma találkoznia egymással a tataiaknak és a szovátaiaknak. A két város közötti együttműködés meghatározó tényezői a fiatalok – és ez nyilvánvalóan erős bizakodásra jogosít fel bennünket a jövőt illetően. A sportoló, a művészetekben jeleskedő fiatalok, az érdeklődő középiskolások feladata lesz az, hogy a nagykorúságig, majd a felnőtt korig növesszék-fejlesszék az évezred első éveiben született, most 15 éves testvérbarátságot.

Tata első Kárpát-medencei testvértelepülése a szlovákiai Szőgyén község. A testvértelepülési megállapodás aláírására 1997. május 9-én került sor, de nem felejthetjük el, hogy a két település kapcsolata ennél sokkal régebbre, 1947-re, az úgynevezett csehszlovák-magyar lakosságcsere tragikus időszakára nyúlik vissza. A Csehszlovákia és Magyarország között született egyezmény szerint, ahány szlovák nemzetiségű személy döntött úgy, hogy átköltözik Magyarországról Csehszlovákiába, ugyanannyi felvidéki magyart lehetett onnan kitelepíteni. A Szlovákiába önként áttelepült 60 ezer szlovákkal szemben végül azonban 77 ezer magyar volt kénytelen elhagyni szülőföldjét. Az általuk kényszerűen hátrahagyott termőföldterület több mint tízszerese volt a Magyarországról Szlovákiába költözöttek által elhagyott területnek. A Magyarország mai területére áttelepített magyarok ennek következtében szétszórattak, és kényszerű új lakóhelyükön sokáig idegenként kezelték őket. Az is gyakran előfordult, hogy a Németországba ugyanebben az időszakban elűzött magyarországi németek házait kapták meg lakásul. Szőgyénből 135 magyar családot telepítettek át Magyarországra. E családok jelentős része Tata környékére került, később közülük sokan beköltöztek Tatára. Az ő számukra rendezett első, szőgyéni színhelyű találkozó megszervezése érdekében vette fel egymással a kapcsolatot Szőgyén és Tata önkormányzati vezetése. Néhány évre rá pedig létrejött a hivatalos kapcsolatkötés is – ugyancsak Szőgyénben.

Mára a Szőgyénnel 20 éve kötött barátság Tata leggazdagabb, legsikeresebb testvérkapcsolatává vált. Évente 25-30 közös eseményen találkozhatnak egymással a tataiak és szőgyéniek. A különféle rendezvényeken, alkalmakon éves átlagban 250-300 szőgyéni és tatai fordul meg vendégként mind Tatán, mind Szőgyénben. Az elmúlt évtized létszámadatait figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a Tatára érkező testvérvárosi vendégek több mint 40 %-a szőgyéni volt, és minden tíz, testvérvárosi látogatásra utazó tatai közül négynek Szőgyén volt az úti célja. A „csehszlovák-magyar lakosságcsere” tragédiájára Tata és Szőgyén – a mai kor nyújtotta lehetőséget megragadva – egy erős és virágzó kapcsolat kiépítésével válaszolt.

A Tata-Szőgyén 20 éves testvérvárosi évfordulóról április 12-én, a kitelepítések emléknapján és egyben 70. évfordulóján emlékezett meg a két település önkormányzata. Az egész napos programsorozatból most a koszorúzási ünnepséget, a kitelepítésről szóló szőgyéni dokumentumfilm bemutatóját, a záró ünnepi koncertet, valamint azt a diavetítést emeljük ki, amelynek keretében több mint száz fénykép levetítésével idéztük fel a két évtizedes kapcsolat legemlékezetesebb pillanatait.

2010-ben iktatta törvénybe a magyar országgyűlés az I. világháborút lezáró versailles-i békeszerződés évfordulójára emlékező nemzeti emléknapot, a június 4-i Nemzeti Összetartozás Napját. Ezen a napon a tatai önkormányzat mindig a határon túli magyar testvérvárosok képviselőivel együtt tart megemlékezéseket. Az idén erre Szovátán került sor. Szőgyén, Magyarkanizsa és Tata delegációján kívül ezeken a rendezvényeket ezúttal egy gerlingeni házaspár – Erich Gscheidle, a gerlingeni önkormányzat ún. főhivatalának nyugalmazott vezetője és felesége, Maria – is megtisztelte jelenlétével. Könnyen meglehet, hogy ők az első gerlingeniek, akik Tata erdélyi testvérvárosába eljutottak. Remélhetőleg mások is követni fogják példájukat…

Tata, Szőgyén, Szováta és Magyarkanizsa képviselői csupán néhány héttel a június eleji erdélyi találkozás után, június végén Tatán ismét randevút adtak egymásnak – a Víz, Zene, Virág Fesztivál hétvégéjén. Ebből az alkalomból mutatták be a négy település új, közös kiadványát is, mely az „Összetartozunk” címet viseli.

A rendezvényre – mindenki örömére – betoppant négy dammarie-lès-lys-i vendég is: Dominique Kundig-Bordes alpolgármester asszony, Albin Guillory, a Lys Jumelages testvérvárosi bizottság elnöke, és munkatársai, Sandrine Hallé és Christophe Delagrée. A franciák valójában pihenni jöttek Tatára, de természetesen arra is adódott alkalom, hogy a Tata-Dammarie testvérkapcsolat aktuális ügyeiről is szót váltsanak Tata polgármesterével. Így például terítékre került a jövő évi dammarie-lès-lys-i „termőföld ünnepe” (Fête du terroir) rendezvény is, amely tatai szempontból azért is jelentős, mert 2018-ban lesz 25 éves Tata és Dammarie testvérkapcsolata.

Az önkormányzati vezetők négyes találkozója mellett két másik, nem kevésbé jelentős Tata-Szőgyén-Szováta-Magyarkanizsa „csúcstalálkozó” is megvalósult: a négy település képzőművészetek iránt érdeklődő fiataljainak közös táborozásai. Most első alkalommal táboroztak együtt a fiatalok Szovátán, júliusban, majd egy hétre rá a szokásos, augusztus eleji közös táborozása került sor Tatán. A Tatai Tehetséggondozó Művészeti Tábor egyébként szintén jeles évfordulóhoz érkezett: immár 15. alkalommal került sor az egyhetes rendezvényre.

A sportolók „csúcstalálkozójára” az augusztusi Tatai Minimarathon adott alkalmat. A 14 km-es utcai futóversenyre 2017-ben összesen 47 testvérvárosi vendég érkezett, közöttük Alkmaar, Gerlingen, Arenzano, Szőgyén, Szováta, Pińczów, Magyarkanizsa és a csehországi V4-es partnertelepülés, Bystřice nad Olší futói. A testvérvárosi futók közül a legjobb helyezést az alkmaari Tim Tesselaar érte el, aki az 542 fős mezőnyben az abszolút 5. helyen végzett!

És ha már a sportnál tartunk – két másik, nyár végi, ősz eleji eseményről is meg kell emlékeznünk. Az augusztus végén első ízben megrendezett ifjúsági testvérvárosi sporttalálkozón Gerlingenből, Szőgyénből, Szovátáról és Pińczówból összesen 68 fiatal és 18 felnőtt kísérő vett részt. A fiatalok teremlabdarúgásban, kosárlabdában, asztaliteniszben és sakkban mérték össze felkészültségüket. Szeptember elején pedig az úszókra irányult a figyelem: a gerlingeni KSG sportegyesület ifjúsági úszó szakosztálya immár második alkalommal választotta Tatát edzőtáborozása színhelyéül. Ennek keretében részt vettek egy közös, játékos edzésen is, a tatai úszópalántákkal együtt.

A kora ősz azért mégiscsak Itáliában a legszebb – nem csoda hát, ha Tata mindkét olasz testvérvárosa szeptemberre időzíti azt a nagyrendezvényét, amelyre testvérvárosait is elvárja. Montebellunában rendszeresen augusztus-szeptember fordulóján tartják az úgynevezett régi piac kocsitoló versenyt. A „Palio del Vecchio Mercato” – ahogy ezt olaszul nevezik – volt egyébként a mintája a Tata melletti Kocs községben 1999 óta évről-évre megrendezett kocsitoló fesztiválnak. A 2017-es montebellunai rendezvényen Tata és Kocs önkormányzata közös delegációval képviseltette magát.

Arenzano városának „Mare e monti” („Tenger és hegyek”) nevű, szeptemberi sporteseményét 2001-ben vette fel hivatalos rendezvényei közé a Nemzetközi Gyalogló Liga. S bár már az előző években is voltak tatai vendégei ligúr testvárosunk eme legrangosabb sportrendezvényének, ugyanebben az esztendőben, 2001-ben érkezett először meghívás Arenzanoból tatai szakácsok részére is. Az olasz szervezők által beszerzett alapanyagokból magyar recept szerint készült „goulash ungherese” immár másfél évtizede sikert sikerre halmoz a gyaloglórendezvényen részt vevő, a világ minden tájáról összesereglett sportemberek és a helyi lakosság körében, hiszen 2001 óta minden évben elutaznak a Mare e monti-ra a főzés tatai mesterei, legyenek akár éttermi szakácsok, óvodai konyhafőnökök, vagy éppen igen tehetséges „amatőrök”. És ez 2017-ben sem történt másképp: a gyaloglókra lecsapó viharos idő sem akadályozhatta meg végül a tatai gulyásleves diadalát!

De térjünk csak vissza a testvérvárosi évfordulókhoz! Tata és Gerlingen testvérkapcsolata 30 évvel ezelőtt született. Létrejöttében meghatározó szerepet játszott az, hogy Gerlingen város a patrónusa a II. világháború után Magyarországról elűzött és Baden-Württembergbe kitelepített németeknek. Az egykori hazában még fellelhető német hagyományok nyomában jutottak el Gerlingen városi vezetői Tatára. A testvérvárosi megállapodást 1987. szeptember 18-án Tatán írta alá Albrecht Sellner polgármester, Dietrich Schönfelder polgármester-helyettes, Papp Sándor tanácselnök és dr. Nagy Sándor vb. titkár.

Tata kilenc hivatalos testvérvárosi kapcsolata közül napjainkban a Gerlingennel kötött az egyik legintenzívebb: a Tatára érkező testvérvárosi vendégek mintegy negyed része gerlingeni, és a testvérvárosi programokra kiutazó tataiak közül is minden negyedik-ötödik Gerlingenben vendégeskedik.

A 30 éves testvérvárosi kapcsolat megünneplésére – a szokásoknak megfelelően – Gerlingenben és Tatán is sor került. A németországi ünnepséget május elején, a hagyományos gerlingeni szövetségi sváb bál hétvégéjén tartották. A rendezvényekre meghívást kapott a Tatai Szarkalábak néptáncegyüttes, valamint a dunaszentmiklósi énekkar és zenekar is.

A tatai ünnepi találkozót, október végén, az Öreg-tavi Nagy Halászfesztivál hétvégéjén rendeztük. Az alkalomra idelátogató 35 fős gerlingeni delegáció tagjai nem csak a tatai halászati hagyományokkal ismerkedhettek meg, a vendégek látogatást tettek a Fényes-tanösvényen, a Német Nemzetiségi Múzeumban és a tatai pezsgőgyár egykori épületében is. A delegációban a jelenlegi városi vezetők mellett mindenki nagy örömére helyet kaptak régi önkormányzati képviselők is, valamint a testvérvárosi megállapodás egyik aláírója: Albrecht Sellner korábbi polgármester, akit felesége is elkísért az útra.

A 2017-es évről szóló beszámoló nem volna teljes annak felidézése nélkül, hogy az idei évben – a jubileumi testvérvárosi évfordulók alkalmából – határon túli barátaink közül többen is részesültek tatai városi kitüntetésekből. A tatai önkormányzati képviselő-testület Horst Arzt gerlingeni alpolgármesternek a magyar-német együttműködés, különösen a Tata és Gerlingen közötti testvérvárosi kapcsolatok elmélyítése érdekében végzett sokrétű tevékenysége elismeréseképpen Tata Város Zsigmond Király Díja kitüntetést adományozott. Díszpolgári címet kapott továbbá Nyilas Leonov Anita magyarkanizsai polgármesteri tanácsnok, Szarka Andrea szőgyéni iskolaigazgató és Vígh Gábor, Szőgyén polgármestere. A kitüntetettek a díjakat augusztus 20-án, a magyar államot megalapító Szent István király ünnepén vették át.

(Osgyáni Zsuzsanna)

A Nemzeti Összetartozás Napján Szovátán
Megemlékezés a Felvidékről kitelepítettek emlékkeresztjénél
Tataiak és gerlingeniek Szovátán
 Magyarkanizsaiak a júniusi testvérvárosi találkozón
 A júniusi testvérvárosi találkozó
Dammarie-les-lys-i vendégek Tatán
15. Tatai Tehetséggondozó Művészeti Tábor
Tim Tesselaar alkmaari futó Tata polgármesterével
Az alkmaari csapat a Minimaraton után
A pinczówi csapat az ifjúsági sporttalálkozó megnyitóján
 Montebellunában
A gulyás stand Arenzanoban
 Egy régi kép: gerlingeni városi vezetők a tatai várban 1987-ben
A Tatai Szarkalábak Gerlingenben
30 éves Tata-Gerlingen testvérvárosi jubileum Tatán
Albrecht Sellner korábbi polgármester és felesége Tatán
Horst Arzt gerlingeni alpolgármester tatai kitüntetése
Category: