Decem logoDecem text

Kell egy hely! - Alkmaarban és Tatán

Tudomásunk szerint Tata az egyetlen olyan település Magyarországon, amely jó eséllyel pályázik az UNICEF által adományozható „Gyermekbarát város” címre. A város vezetősége előtérbe helyezi a fiatalok, gyermekek igényeit, és támogatja őket. S ha minden jól megy, nemsokára megoldódik az egyik fő probléma, és létrejöhet városunkban egy ifjúsági klubhelyiség a „Kell egy hely” intézkedési terv keretén belül.


De ki gondolná, hogy ehhez 1500 kilométeres távolságból kapunk motivációt és támogatást? Pedig így van. A hollandiai testvérvárosunkban, Alkmaarban (is) működő Kern8 nonprofit szervezet van segítségünkre.  Az ottaniak lelkes munkája folytán sikerült megnyerni egy pályázatot az Európai Unió „Fiatalok lendületben” nevű programjában. A pályázatnak köszönhetően nyolc tatai önkéntes utazhat ki egy hétre Hollandiába, hogy hazatérve az önkormányzat segítségére lehessenek az ifjúsági klub elindításában.
Ennek előkészítésére persze rengeteg energiát és munkát kell fordítani.  Hogy minden tökéletesen zajlódjon augusztusban, a hollandok meghívtak két személyt Tatáról egy „előkészítő tanulmányútra”. Így jutottunk el júniusban Osgyáni Zsuzsanna nemzetközi referenssel Alkmaarba.
Június 6-án, korai kelés és kétórás repülőút után reggel nyolc órakor landoltunk Eindhovenben. A reptéren már várt minket D. Kovács Attila, a Kern8 menedzsere, akinek nagyon sokat köszönhetünk.
Első nap, a délelőtt folyamán az alkmaari polgármesteri hivatalba vezetett az utunk, ahol Willie van der Pilj ifjúsági referens fogadott minket. Itt beszámoltunk arról, hogy mi a kiutazásunk célja, valamint tájékoztattuk őt az ősszel induló „Inter-aktív generációk” című projektünkről, amelyben alkmaariak részvételére is számítunk.
Délben ellátogattunk az egyik legnagyobb alkmaari ifjúsági központba, a de Dobber-be. Ez egy régi épületben kapott helyet, ami a fiataloknak hála, teljesen újjászületett. Amint beléptünk, teljesen otthon éreztük magunkat, hiába a távolság – egyből megértettük, hogy miért is szeretik ezt a barátságos helyet az ide betérők.  Már vártak minket a De Dobber munkatársai, Grady van Diemen és Sander Beerse, valamint Liesa Hopman, aki egyben az egész projektnek a koordinátora és összefogója.
Liesa rögtön körbevezetett minket a központban: a kétszintes házban található többek között három nagy terem, iroda, konyha bárpulttal és mellékhelyiség. A berendezésben, a felszerelések között mindenki megtalálja a kedvére valót: a csocsó- és biliárdasztal, a léghoki, a számítógépek, a televízió és a videojátékok mellett meg kell említenem még az alkalmi diszkótermet, a minibárt, és a rengeteg társasjátékot. A De Dobberbe a 10-15 év közötti gyerekek járnak. Azt is megtudhattuk, hogy a veszekedések és a félreértések megelőzésére itt kötelező a regisztráció. Az ifjúsági segítők és az önkéntesek szervezik az itt zajló programokat és előadásokat. Ami még számunkra érdekes lehet, az az, hogy az időseket is bevonják az egyes programokba: van, amikor például közösen főzőcskéznek a fiatalok az öregekkel. Természetesen szoros kapcsolatot tartanak a szülőkkel és a környékbeliekkel, így az anyukák-apukák nyugodtak lehetnek, hogy a gyerekük jó helyen van.
A nap zárásaként Egmond aan zee-ben vacsoráztunk. Utána pedig Liesával és Sanderrel lementünk a tengerpartra sétálni és beszélgetni egy jót − annak ellenére, hogy nagyon hideg volt, és a szél is erősen fújt.
Másnap reggel meglátogattunk egy „Huiskamer project”-et, amit magyarra nappaliszoba-projektnek lehetne fordítani. A Daalmeer „nappali szobában” Willem Zevenhuizen ifjúsági munkással találkoztunk. Tőle megtudhattuk, hogy a huiskamer ötletét privát kezdeményezés adta: korábban néhány család megnyitotta saját nappaliját az utcán lézengő fiatalok számára. Összesen hét hasonló, kb. 60-70 négyzetméteres szoba található Alkmaarban. A De Dobber-hez hasonlóan itt is vannak számítógépek, fotelek, TV-k, társasjátékok, és még sorolhatnám. Willem hangsúlyozta, hogy a fiatalok körében azért is népszerű a Daalmeer, mert EZ AZ Ő HELYÜK. Az ide járó 10-14 és 14-18 évesek saját maguk szervezik a programjaikat, az ifjúsági munkás csak besegít nekik.
Estefelé sikerült eljutnunk egy újabb huiskamer-be, amely a „Be yourself!” (Légy önmagad!) nevet viseli, és a Huiswaard nevű helyen található. Találkoztunk az itt időző, beszélgető fiatalokkal és Vanessa Macias ifjúsági munkással, aki büszkén mutatta meg nekünk a szobát, amely lényegében a Daalmeer-hez hasonló. - Aznap még megismerkedtünk Femkével és Maikellel is, a Kern8 önkénteseivel, akiknek nagy szerepük lesz augusztusi programunk megszervezésében.
Az idő gyorsan elszaladt, és hamar elérkezett a szerda, a hazautazás napja. Délelőtt még egy utolsó séta a tengerparton. Ezt követően egy hangulatos étterembe mentünk, amelyet egy régi szélmalomból alakítottak ki. Az ebédidőben errefelé szokásos szendvicsezés közben kiértékeltük a három napot, és véglegesítettük az augusztusi programot. Ezután fájó szívvel búcsúztunk el a holland barátainktól, akik hozzánk hasonlóan nagyon várják, hogy augusztusban újra találkozzunk.
Szinte észre sem vettük, de már a repülőgépen találtuk magunkat. Nagy élmény volt, hogy a tiszta időben a magasból egyszer csak megpillantottuk Tatát – könnyen felismertük, a két tó miatt.
S hogy mivel lehetne összegezni e három napot? Mindenképpen hasznos volt és tanulságos. S amit ott tapasztaltunk, még jobban megerősített abban, hogy KELL EGY HELY Tatán is!

Dózsa Eszter

De Dobber
De Dobber
Eszter és Liesa
Liesa, Sander és Grady
Willem
Huiswaard és Vanessa
Femke és Maikel
Kern8
Attila
A malomban
Category: